Bolívia gazdaságpolitikájában kiemelt helyen szerepel az állam szerepvállalásának erősítése. 2006-ban államosította az ország kőolaj és földgázmezőit. A gazdaság viszonylag jól teljesített a korábbi években – elsősorban a kedvező külső tényezőknek, az ország fő exporttermékeinek számító nyersanyagok (földgáz és fémek) magas világpiaci árának köszönhetően. Emellett a kormány olyan stratégiailag fontos ágazatok fejlesztésének támogatását tűzte ki célul, mint az acélipar, az építőipar, az élelmiszer- és papíripar.

 

A 2009-es visszaesés óta az ország gazdasága folyamatos nő, 2013-ban rekordmératű 6,8%-os GDP növekedést értek el, miközben az infláció 7% alatt maradt. Az utóbbi évek gazdasági növekedése átlagosan 5,1% (2006-2014), 2015-ben 4,8% volt. Az egy főre jutó GDP 2.694 USD. A növekedés visszaesésének oka, hogy Bolívia gazdasága nagyban függ a nyersanyagárak helyzetétől, különösen nagy mozgatórugója a gázexport Brazíliának és Argentínának.

 

A földgáz- és bányászati nyersanyagexportból, valamint a megnövekedett adóterhekből származó bevételek emelkedésének köszönhetően a Morales kormány növelni tudta a szegénység és a szociális egyenlőtlenségek csökkentésére fordítandó támogatásokat, és bővítette az infrastrukturális beruházásokat. A kedvező makrogazdasági mutatók ellenére az ország azonban továbbra is Dél-Amerika legelmaradottabb országa. Ma mintegy 2,5 millió bolíviai él ún. extrém szegénységben.

 

A valódi, hosszú távú gazdasági és szociális növekedést tekintve még fejlődnie kell Bolíviának. Az ország, több dél-amerikai országhoz hasonlóan jelentős mértékben kitett a nyersanyag árak változásának (jelenleg az összes export 80%-át az ásványi anyagok, a földgáz és a szójabab képviselik, az összes bevétel 50%-át pedig a földgáz értékesítés adja) és a külföldi befektetések ingadozásainak. Importja főleg Kínából (15%), Brazíliából (15%), Chiléből (13%), az Egyesült Államokból (11%) és Argentínából (7,6%) származik.

 

Gazdasági kapcsolataink nem jelentősek, kereskedelmi forgalmunk tradicionálisan szerény, erős magyar kereskedelmi többlettel. 2015-ben a magyar kivitel 14,6 millió USD-t tett ki érdemi import nélkül. Kivitelünk elektronikai termékekből, mezőgazdasági gépekből, állatgyógyszerekből, optikai berendezésekből tevődik össze.