Zsonda Márk, magyar közösségi diplomata, Tucuman Tartományba utazott, hogy az idei januári nagyköveti látogatást követően segítse a helyi magyar diaszpóra közösséggé szerveződését, valamint leszármazottainak felkutatását.
A személyes beszélgetések, továbbá a levéltári és terepmunka eredményeként Yerba Buena és San Miguel de Tucuman városokban mintegy 31 családot sikerült kollégánknak azonosítani, továbbá rekonstruálni az 1888 és 1957 között érkezett jelentős magyar telepes közösség történetét, felderíteni épített örökségét.
A magyar közösség újraalapítására - amelynek 1959 körül voltak előzményei -, a pandémia miatt egy 20 főben limitált eseményen került sor. Megható volt hallani és látni a 30-50 éve magyarul nem beszélő, egymástól elsodródott családok újra találkozását. A találkozón Zsonda Márk kiemelte: “minden magyar és magyar leszármazott az oszthatatlan magyar nemzet része bárhol is éljen, kultúrájuk a magyar nemzeti kultúrát gazdagítja” és “ezt nem csak szavak hanem tettek, programok, ösztöndíjak is bizonyítják, valamint az, hogy most együtt lehetünk.” Egyben köszönetet mondott a vegyes házasságban élők nem magyar tagjainak, hogy magyar párjukat, családjukat támogatták az etnikus kultúra megtartásában, valamint Pablo Kasznárnak a kutatómunka során nyújtott önzetlen segítségért.
A közösség fennmaradását elősegítendő Zsonda Márk munkamegbeszélést folytatott Yerba Buena város vezetőségével, Mariano Campero polgármesterrel és Pablo Macchiarola, Alfredo A. Aliferi, Javier Jantus, Fernando de a Orden urakkal, továbbá Augustina Simon Padros asszonnyal. Valamint tárgyalt a Tucumani Nemzeti Egyetemmel (TUN) is, ahol Szalay Lajos magyar grafikusművész iskolateremtő hatással alkotott és tanított az ’50-es években, fölvetve emléke közös ápolásának lehetőségét.
A Tucuman-i találkozókon készült képeket itt tekintheti meg.
