Az argentin gazdaság a 2014-es 0,5%-os bővülés után 2015-ben 2,1%-kal nőtt. A költségvetési hiány a 2015-ben a GDP 5,4%-a volt.  A Macri kormány célja, hogy a hiány 2016 végére 4,8%-ra, 2017 végére pedig 3,3%-ra csökkenjen. 2015-ben az államadósság a GDP 56,51%-át jelentette, amely jóval magasabb, mint 2014-es érték (45,10%). 2015-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2%-át tette ki. A brazil gazdaság zsugorodása és a nyersanyagárak csökkenése negatívan befolyásolták a kivitel alakulását.

 

Legfontosabb gazdasági problémák: magas infláció, valamint az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések. Az infláció független szakértők szerint 2015-ben meghaladta az éves 30-35%-ot, ugyanakkor az INDEC (argentin statisztikai hivatal) árindexe szerint hivatalosan 24% volt.

 

A mezőgazdasági termékek tekintetében Argentína világviszonylatban első helyen áll napraforgó olaj, liszt, szójaolaj és körte exportban, második helyen áll citromtermelésben, illetve kukorica, cirok, szójaliszt és méz exportban. A 44 millió fő lakosú ország 400 millió embert képes ellátni élelmiszerrel, mely kapacitás 2020-ig 600 millióra növelhető.

 

A bányászati erőforrások területén Argentínát világszinten 6. helyen rangsorolják Kína, Peru, Fülöp-szigetek, Brazília és Chile után. A becslések szerint 10 év múlva a vezető kitermelők között lehet a következő elemek esetében: arany, kálium, ezüst, bórax, lítium és réz.

 

Argentína Venezuelát és Mexikót követően a legnagyobb latin-amerikai szénhidrogén termelő ország. 802 trillió köblábnyi kereskedelmi forgalomba hozható földgázzal rendelkezik (ami alig marad el a katari tartalékoktól, és mintegy kétszerese a szaúd-arábiainak), ami palakőzetek között található. A tartalékok tekintetében Kína után a második legnagyobb palagáz-lelőhellyel, és negyedik legnagyobb palaolaj-lelőhellyel rendelkezik.

 

Ami az infrastruktúrát illeti, az argentin lakosság felének nincs szennyvíz elvezetése és az otthonok több mint 15%-ában nincs ivóvíz. Az energiahiány kritikus az országban, az áramszünetek száma két és félszeresére nőtt az elmúlt 10 évben. A szélessávú internet sebessége feleannyi, mint a vezető latin-amerikai országok esetében, Buenos Aires városban pedig átlagosan 10 hívásból 1 sikertelen.

 

Az infrastrukturális befektetések vonzásának kulcsfontossági szerepe van jelenleg Argentínában. Az 1990-es évek óta a magánbefektetések a nyolcadára csökkentek. A közlekedési hálózat fejlesztésére az áruk mozgatása és a nem hagyományos energiaforrások kitermelése miatt van szükség.

 

2015-ben Argentína külkereskedelmi mérlege -3,03 milliárd USD volt. A teljes export 17%-kal csökkent, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke. A teljes import 9%-kal csökkent az elmúlt évhez képest, melyen belül az autóimport kiugróan magas csökkenést mutat.

Argentína elsődleges exportpiacai a Mercosur (Déli Közös Piac, alapító tagok: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay), az USA, az EU és Ázsia. Fontosabb kiviteli cikkei a szója, kőolaj és földgáz, gépjárművek, illetve gabonafélék. A behozatal fontosabb származási országai szintén a Mercosur országok (34%, főként Brazília), az EU és a NAFTA, mely a teljes argentin import 67%-át adja. A behozatal fontosabb tételei a gépi berendezések, gépjárművek, vegyi- és műanyagok, szénhidrogének.

Gazdasági kapcsolataink

2013-ban aláírásra került kétoldalú Gazdasági Együttműködési Megállapodás (GEM) 2015. szeptember 13-án hatályba lépett. Célunk a Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) alakuló ülésének mielőbbi megtartása.

 

 

Magyar - Argentin kapcsolatok (millió dollár)

Időszak

Import

Export

Áruforgalom

Külkereskedelmi egyenleg

2012

15,74

44,77

60,51

29,03

2013

17,95

54,85

72,8

36,9

2014

14,51

25,38

39,89

10,87

2015

13,91

47,06

60,97

33,15

 

Kivitelünkben a gépek (villamos-, irodagép, híradástechnikai berendezések) és szállítóeszközök dominálnak, egyéb fontosabb tételek a feldolgozott termékek, izzólámpa, műanyag áruk, gyógyszeralapanyag. Behozatalunk legfontosabb termékei: fagyasztott hal, szójabab pellet és olajpogácsa, földimogyoró, hasított bőr, gyümölcskonzerv, dohány, műszerek, általános és speciális gépek.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2015-ben 53%-al nőtt, értéke 61 millió dollár volt. Argentínával szembeni kereskedelmi többletünk tavaly 205%-kal gyarapodott és így 33,2 millió dollárt tett ki. 47,1 millió dollár értékű exportunk 85%-kal erősödött az előző évhez képest, amely főként az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés kivitel 1343%-os (23,7 millió dollár), a szerves vegyi termék kivitel 110%-os (1,6 millió dollár), valamint az energiafejlesztő gép és berendezés kivitel 2479%-os (1,2 millió dollár) emelkedésére vezethető vissza. Az import 4%-os enyhülése a speciális szakipari gép behozatal 35%-os (1,6 millió dolláros), a gyógyszer, gyógyszerészeti termék import 96%-os (0,8 millió dollár) és a hal, rák, puhatestű állat behozatal 80%-os (0,7 millió dollár) süllyedésével magyarázható, 2015-ben értéke 13,9 millió dollár volt.

Az Eximbank nyitott az Argentínába irányuló exportügyletek finanszírozására. Az ország kockázati besorolása: 6 (D). A MEHIB-nél a két éven belüli és túli futamidejű ügyletek kapcsán Argentína a biztosítható országok közé tartozik.

Az MNB adatai szerint a magyarországi argentin befektetések állománya 2014 év végén -3,3 millió dollárt tettek ki (tőkekivonás történt), míg Argentínában eszközölt magyar befektetések értéke 19,6 millió dollár volt.

Mezőgazdasági együttműködés

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 2015. november 20-án agrárkutatási együttműködési megállapodást írt alá az INTA-val Buenos Airesben, amelyben többek között a következő együttműködési lehetőségek körvonalazódtak: fafajok honosítási kísérlete, klímaváltozással kapcsolatos modellezési eljárások összehasonlítása és adaptációja, vízhasznosítás és öntözés, fűszerpaprika termesztés, burgonya, napraforgó, rizs, kukorica és búzanemesítés, méhészet.

Tudományos együttműködés

1999-ben kormányközi  TéT együttműködési egyezményt írtunk alá Argentínával.  A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal partnere az együttműködés megvalósításában az Argentin Tudományos, Technológiai és Innovációért felelős Minisztérium.  Az egyezmény alapján létrehozott kétoldalú TéT együttműködés keretén belül, legutóbb  2015-ben tettek közzé közös, nyílt pályázati felhívást a kutatás-fejlesztési projektek kutatócseréjének támogatására.