Az argentin gazdaság a 2014-es 0,5%-os bővülés után 2015-ben 2,1%-kal nőtt. A költségvetési hiány a 2015-ben a GDP 5,4%-a volt. A Macri kormány célja, hogy a hiány 2016 végére 4,8%-ra, 2017 végére pedig 3,3%-ra csökkenjen. 2015-ben az államadósság a GDP 56,51%-át jelentette, amely jóval magasabb, mint 2014-es érték (45,10%). 2015-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2%-át tette ki. A brazil gazdaság zsugorodása és a nyersanyagárak csökkenése negatívan befolyásolták a kivitel alakulását.
Legfontosabb gazdasági problémák: magas infláció, valamint az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések. Az infláció független szakértők szerint 2015-ben meghaladta az éves 30-35%-ot, ugyanakkor az INDEC (argentin statisztikai hivatal) árindexe szerint hivatalosan 24% volt.
A mezőgazdasági termékek tekintetében Argentína világviszonylatban első helyen áll napraforgó olaj, liszt, szójaolaj és körte exportban, második helyen áll citromtermelésben, illetve kukorica, cirok, szójaliszt és méz exportban. A 44 millió fő lakosú ország 400 millió embert képes ellátni élelmiszerrel, mely kapacitás 2020-ig 600 millióra növelhető.
A bányászati erőforrások területén Argentínát világszinten 6. helyen rangsorolják Kína, Peru, Fülöp-szigetek, Brazília és Chile után. A becslések szerint 10 év múlva a vezető kitermelők között lehet a következő elemek esetében: arany, kálium, ezüst, bórax, lítium és réz.
Argentína Venezuelát és Mexikót követően a legnagyobb latin-amerikai szénhidrogén termelő ország. 802 trillió köblábnyi kereskedelmi forgalomba hozható földgázzal rendelkezik (ami alig marad el a katari tartalékoktól, és mintegy kétszerese a szaúd-arábiainak), ami palakőzetek között található. A tartalékok tekintetében Kína után a második legnagyobb palagáz-lelőhellyel, és negyedik legnagyobb palaolaj-lelőhellyel rendelkezik.
Ami az infrastruktúrát illeti, az argentin lakosság felének nincs szennyvíz elvezetése és az otthonok több mint 15%-ában nincs ivóvíz. Az energiahiány kritikus az országban, az áramszünetek száma két és félszeresére nőtt az elmúlt 10 évben. A szélessávú internet sebessége feleannyi, mint a vezető latin-amerikai országok esetében, Buenos Aires városban pedig átlagosan 10 hívásból 1 sikertelen.
Az infrastrukturális befektetések vonzásának kulcsfontossági szerepe van jelenleg Argentínában. Az 1990-es évek óta a magánbefektetések a nyolcadára csökkentek. A közlekedési hálózat fejlesztésére az áruk mozgatása és a nem hagyományos energiaforrások kitermelése miatt van szükség.
2015-ben Argentína külkereskedelmi mérlege -3,03 milliárd USD volt. A teljes export 17%-kal csökkent, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke. A teljes import 9%-kal csökkent az elmúlt évhez képest, melyen belül az autóimport kiugróan magas csökkenést mutat.
Argentína elsődleges exportpiacai a Mercosur (Déli Közös Piac, alapító tagok: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay), az USA, az EU és Ázsia. Fontosabb kiviteli cikkei a szója, kőolaj és földgáz, gépjárművek, illetve gabonafélék. A behozatal fontosabb származási országai szintén a Mercosur országok (34%, főként Brazília), az EU és a NAFTA, mely a teljes argentin import 67%-át adja. A behozatal fontosabb tételei a gépi berendezések, gépjárművek, vegyi- és műanyagok, szénhidrogének.
Gazdasági kapcsolataink
2013-ban aláírásra került kétoldalú Gazdasági Együttműködési Megállapodás (GEM) 2015. szeptember 13-án hatályba lépett. Célunk a Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) alakuló ülésének mielőbbi megtartása.
Magyar - Argentin kapcsolatok, külkereskedelmi áruforgalom (amerikai dollár) |
||||
Időszak | Import | Export | Áruforgalom | Egyenleg |
2015 | 13 905 699 | 47 057 952 | 60 963 651 | + 33 152 253 |
2016 | 14 955 970 | 57 829 215 | 72 785 185 | + 42 873 245 |
2017 | 17 625 392 | 102 542 264 | 120 167 656 | +84 916 872 |
2018 | 18 678 412 | 89 104 457 | 107 782 896 | +70 426 045 |
2019 | 16 381 182 | 47 127 688 | 63 508 870 | +30 746 506 |
2020 | 16 249 956 | 107 289 067 | 123 539 023 | +91 039 111 |
2021 | 17 293 428 | 206 766 721 | 224 060 149 | +189 473 293 |
2022 | 19 632 196 | 186 242 900 | 205 875 096 | +166 610 704 |
Kivitelünkben a gépek (villamos-, irodagép, híradástechnikai berendezések) és szállítóeszközök dominálnak, egyéb fontosabb tételek a feldolgozott termékek, izzólámpa, műanyag áruk, gyógyszeralapanyag. Behozatalunk legfontosabb termékei: fagyasztott hal, szójabab pellet és olajpogácsa, földimogyoró, hasított bőr, gyümölcskonzerv, dohány, műszerek, általános és speciális gépek.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2015-ben 53%-al nőtt, értéke 61 millió dollár volt. Argentínával szembeni kereskedelmi többletünk tavaly 205%-kal gyarapodott és így 33,2 millió dollárt tett ki. 47,1 millió dollár értékű exportunk 85%-kal erősödött az előző évhez képest, amely főként az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés kivitel 1343%-os (23,7 millió dollár), a szerves vegyi termék kivitel 110%-os (1,6 millió dollár), valamint az energiafejlesztő gép és berendezés kivitel 2479%-os (1,2 millió dollár) emelkedésére vezethető vissza. Az import 4%-os enyhülése a speciális szakipari gép behozatal 35%-os (1,6 millió dolláros), a gyógyszer, gyógyszerészeti termék import 96%-os (0,8 millió dollár) és a hal, rák, puhatestű állat behozatal 80%-os (0,7 millió dollár) süllyedésével magyarázható, 2015-ben értéke 13,9 millió dollár volt.
Az Eximbank nyitott az Argentínába irányuló exportügyletek finanszírozására. Az ország kockázati besorolása: 6 (D). A MEHIB-nél a két éven belüli és túli futamidejű ügyletek kapcsán Argentína a biztosítható országok közé tartozik.
Az MNB adatai szerint a magyarországi argentin befektetések állománya 2014 év végén -3,3 millió dollárt tettek ki (tőkekivonás történt), míg Argentínában eszközölt magyar befektetések értéke 19,6 millió dollár volt.
Mezőgazdasági együttműködés
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 2015. november 20-án agrárkutatási együttműködési megállapodást írt alá az INTA-val Buenos Airesben, amelyben többek között a következő együttműködési lehetőségek körvonalazódtak: fafajok honosítási kísérlete, klímaváltozással kapcsolatos modellezési eljárások összehasonlítása és adaptációja, vízhasznosítás és öntözés, fűszerpaprika termesztés, burgonya, napraforgó, rizs, kukorica és búzanemesítés, méhészet.
Tudományos együttműködés
1999-ben kormányközi TéT együttműködési egyezményt írtunk alá Argentínával. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal partnere az együttműködés megvalósításában az Argentin Tudományos, Technológiai és Innovációért felelős Minisztérium. Az egyezmény alapján létrehozott kétoldalú TéT együttműködés keretén belül, legutóbb 2015-ben tettek közzé közös, nyílt pályázati felhívást a kutatás-fejlesztési projektek kutatócseréjének támogatására.