Az argentin gazdaságban 2023 sem múlik el az államcsőd veszélye nélkül. Igaz, hogy az IMF-el kötött megállapodás nyújt egyfajta garanciát arra, hogy ez ne következzen be. Cserébe Argentínának negyedévente számot kell adnia arról, hogy az IMF elvárásainak megfelelően sáfárkodik az áthidaló hitellel, és meghozta a szükséges intézkedéseket a gazdaság stabilitásának elérése érdekében. Mindez nem könnyű feladat választási évben, amikor a kormányzó Frente de Todos párt népszerűségvesztése azt vetíti előre, hogy az októberi elnökválasztás eredményeként december 10-től új színű kormánya lesz az országnak. Az IMF egyik legnehezebben teljesíthető feltétele az áthidaló hitelek folyósításakor az energia ártámogatás csökkentése, illetve differenciálása. Ezen feltétel teljesítése nyilvánvaló áremelkedést okoz, ami pedig a 2023 augusztusában 124,4%-ot elérő 12 havi inflációt nemhogy fékezné, hanem tovább növelheti. Az OECD előrejelzése szerint 2023-ban akár -1,6% is lehet a gazdaság visszaesése 2022-höz képest, amikor a gazdaság 5,6%-os növekedést mutatott. A gazdaság teljesítményének zsugorodása egyrészt az aszály miatti mezőgazdasági teljesítmény visszaesése, másrészt az infláció miatti belső fogyasztás csökkenése miatt következhet be, amit tetéz a beruházások alacsony szintje. Az ország notóriusan dollárhiánnyal küszködik, ami a bevezetett importnehezítő intézkedések miatt jelentős mértékben teszi bizonytalanná, tervezhetetlenné az exportáló szektorok (pl. gépjárműipar) tevékenységét. 2023 második felére várható a Vaca Muerta területről a palagáz Buenos Airesbe történő eljuttatásához épülő gazvezeték átadását. A téli időszakban ez a vezeték már jelentősen hozzájárulhat az ország energetikai és fizetési mérlegének javításához, a jövőre nézve pedig az export révén a devizabevételek növeléséhez.
Legfontosabb gazdasági problémák: magas infláció, valamint az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések. Az infláció független szakértők szerint 2023-ban meghaladhatja a 100%-ot, ugyanakkor a a kormány a 2023-as költségvetést 60%-os inflációval tervezte..
A mezőgazdasági termékek tekintetében Argentína világviszonylatban első helyen áll napraforgó olaj, liszt, szójaolaj és körte exportban, második helyen áll citromtermelésben, illetve kukorica, cirok, szójaliszt és méz exportban. A 44 millió fő lakosú ország 400 millió embert képes ellátni élelmiszerrel, mely kapacitás 2020-ig 600 millióra növelhető.
A bányászati erőforrások területén Argentínát világszinten 6. helyen rangsorolják Kína, Peru, Fülöp-szigetek, Brazília és Chile után. A becslések szerint 10 év múlva a vezető kitermelők között lehet a következő elemek esetében: arany, kálium, ezüst, bórax, lítium és réz.
Argentína Venezuelát és Mexikót követően a legnagyobb latin-amerikai szénhidrogén termelő ország. 802 trillió köblábnyi kereskedelmi forgalomba hozható földgázzal rendelkezik (ami alig marad el a katari tartalékoktól, és mintegy kétszerese a szaúd-arábiainak), ami palakőzetek között található. A tartalékok tekintetében Kína után a második legnagyobb palagáz-lelőhellyel, és negyedik legnagyobb palaolaj-lelőhellyel rendelkezik.
Ami az infrastruktúrát illeti, az argentin lakosság felének nincs szennyvíz elvezetése és az otthonok több mint 15%-ában nincs ivóvíz. Az energiahiány kritikus az országban, az áramszünetek száma két és félszeresére nőtt az elmúlt 10 évben. A szélessávú internet sebessége feleannyi, mint a vezető latin-amerikai országok esetében, Buenos Aires városban pedig átlagosan 10 hívásból 1 sikertelen.
Az infrastrukturális befektetések vonzásának kulcsfontossági szerepe van jelenleg Argentínában. Az 1990-es évek óta a magánbefektetések a nyolcadára csökkentek. A közlekedési hálózat fejlesztésére az áruk mozgatása és a nem hagyományos energiaforrások kitermelése miatt van szükség.
2015-ben Argentína külkereskedelmi mérlege -3,03 milliárd USD volt. A teljes export 17%-kal csökkent, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke. A teljes import 9%-kal csökkent az elmúlt évhez képest, melyen belül az autóimport kiugróan magas csökkenést mutat.
Argentína elsődleges exportpiacai a Mercosur (Déli Közös Piac, alapító tagok: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay), az USA, az EU és Ázsia. Fontosabb kiviteli cikkei a szója, kőolaj és földgáz, gépjárművek, illetve gabonafélék. A behozatal fontosabb származási országai szintén a Mercosur országok (34%, főként Brazília), az EU és a NAFTA, mely a teljes argentin import 67%-át adja. A behozatal fontosabb tételei a gépi berendezések, gépjárművek, vegyi- és műanyagok, szénhidrogének.
Gazdasági kapcsolataink
2013-ban aláírásra került kétoldalú Gazdasági Együttműködési Megállapodás (GEM) 2015. szeptember 13-án hatályba lépett. Célunk a Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) alakuló ülésének mielőbbi megtartása.
Kivitelünkben a gépek (villamos-, irodagép, híradástechnikai berendezések) és szállítóeszközök dominálnak, egyéb fontosabb tételek a feldolgozott termékek, izzólámpa, műanyag áruk, gyógyszeralapanyag. Behozatalunk legfontosabb termékei: fagyasztott hal, szójabab pellet és olajpogácsa, földimogyoró, hasított bőr, gyümölcskonzerv, dohány, műszerek, általános és speciális gépek.
Az Eximbank NEM nyitott az Argentínába irányuló exportügyletek finanszírozására. Az ország kockázati besorolása: 7 , nem hitelezhető.
Az MNB adatai szerint a magyarországi argentin befektetések állománya 2014 év végén -3,3 millió dollárt tettek ki (tőkekivonás történt), míg Argentínában eszközölt magyar befektetések értéke 19,6 millió dollár volt.
Mezőgazdasági együttműködés
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 2015. november 20-án agrárkutatási együttműködési megállapodást írt alá az INTA-val Buenos Airesben, amelyben többek között a következő együttműködési lehetőségek körvonalazódtak: fafajok honosítási kísérlete, klímaváltozással kapcsolatos modellezési eljárások összehasonlítása és adaptációja, vízhasznosítás és öntözés, fűszerpaprika termesztés, burgonya, napraforgó, rizs, kukorica és búzanemesítés, méhészet.
Tudományos együttműködés
1999-ben kormányközi TéT együttműködési egyezményt írtunk alá Argentínával. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal partnere az együttműködés megvalósításában az Argentin Tudományos, Technológiai és Innovációért felelős Minisztérium. Az egyezmény alapján létrehozott kétoldalú TéT együttműködés keretén belül, legutóbb 2015-ben tettek közzé közös, nyílt pályázati felhívást a kutatás-fejlesztési projektek kutatócseréjének támogatására.
